Szaffi (film)

A Szaffi (1984) Dargay Attila egész estés, Jókai Mór Cigánybáró és Szaffi című művei alapján írt rajzfilmje, amely a 18. század első harmadában játszódik.

Rövid cselekmény

A történet kezdetén éppen Savoyai Jenő császári hadai ostromolják a Magyar Királyság utolsó, török kézen maradt erősségét, Temesvárt (1716). A vár még kitart, de Ahmed basa és csecsemőkorú kislánya, Szófia menekülőben van. Kincseiket Ahmed jó barátja, Botsinkay Gáspár birtokán ássák el, aki eljegyezte Jónás nevű fiát Szofival. Mivel a törökkel barátkozó Botsinkay élete is veszélyben forog, ő is menekülőre fogja. Míg elindulnak a Duna felé, a kis Szaffi a kincs helyét megjelölő levéllel együtt belezuhan a megáradt folyóba, és nem tudják megmenteni. Ráadásul Isztambulban a vár feladása miatt a pasát kivégzik, az öreg Botsinkay pedig meghal azelőtt, hogy felfedhetné a kincs titkát.

A kis Jónást vándorcigányok nevelik fel: velük járja a világot, medvét táncoltat, lovat köt el, bűvészmutatványokat hajt végre. Így éri a hír, hogy a császár amnesztiát hirdetett. Elhatározza, hogy visszatér, és az adósságban úszó temesi kormányzónál, Feuerstein lovagnál bejelenti igényét a Botsinkay-birtokra. A lovag le akarja beszélni, hiszen hallott a basa kincséről, és kerestette is, mindhiába. Jónás a szétlőtt és kifosztott birtok láttán elkedvetlenedik, de felfedezi a közeli vízparton élő öregasszony, Cafrinka házát. Ő annak idején megmentette Szaffit, aki szépséges hajadonná serdült, és sok nádi állattal osztja meg lakhelyét. Van egy Szaffi nevű macskája is, és Jónás meggyőződésévé válik, hogy Cafrinka boszorkány, aki kedvére oda-vissza változtatja a leány-macskát. Az öregasszony megjósolja Jónásnak Szaffira célozva, hogy ha megházasodik, megleli a kincset. Ő el is határozza, hogy keres magának egy rangjabélit.

Mindezt kihallgatta Puzzola, Feuerstein galád szolgája, akit eredetileg Jónás megölésére küldtek. Puzzola a maga pecsenyéjét sütögetve úgy dönt, hogy hagyja megházasodni a fiút, majd mindenkit eltesz láb alól – jelöltje ráadásul a környék egyetlen nemeslánya, a felkapaszkodott sertéskupec Loncsár gyermeke, Arzéna. A pénztelen kormányzó szíve is Arzénáért dobog, ám adósságai miatt képtelen báróságot vásárolni, márpedig szíve hölgye enélkül nem hajlandó megházasodni. Puzzolának végül a feldúltsága során keletkező gőzt leeresztő csap bőséges nyitogatásával a kormányzót is sikerül rábeszélnie a terv elfogadására.

A háztűznézőbe menő Jónást a szintén a kincsre ácsingózó, dúsgazdag Loncsár irgalmatlanul lerészegíti, ezért botrányba fullad a lánykérés. A kupecből lett nemes levelet ír a kormányzónak, ami végül Jónás kezébe jut – ő azonban a felbontása nélkül átadja azt. Márpedig Loncsár meg akarja öletni őt, és végül Feuerstein székhelyén a medvetömlöcbe vetik. Medve azonban nincs: Menyus, az idomárja kiette bundájából, mivel a menázsiról megfeledkezett a lovag. Medvebőrbe bújva Jónás elmenekül a várból, és a cigányok segítségével megmenti mindkét Szaffit és Cafrinkát. Még a kincs is előkerül.

Végül minden jól végződik: a Botsinkay-birtok felvirágzik, megszületik a harmadik, legkisebb Szaffi, a gonoszok pedig méltón bűnhődnek: Puzzola visszakerül a bolognai tömlöcbe, Feuerstein pedig Loncsárnál dolgozza le hatalmas adósságát – hajsütővas-melegítőként...

Készült a Pannónia Filmstúdióban.

A szereplők hangjai

• Kern András – Botsinkay Jónás
• Pogány Judit – Szaffi
• Gobbi Hilda – Cafrinka
• Bárdy György – Feuerstein lovag, a kormányzó
• Maros Gábor – Puzzola
• Csákányi László – Loncsár
• Hernádi Judit – Arzéna, Loncsár lánya
• Gálvölgyi János – Menyus / Gazsi bácsi / Strázsa
• Zenthe Ferenc – Botsinkay Gáspár
• Képessy József – Ahmed basa
• Suka Sándor – Savoyai Jenő
• Raksányi Gellért – Strázsa mester
• Márton András – adjutáns

Szaffi

Rendező(k): Dargay Attila
Forgatókönyvíró(k): Dargay Attila, Nepp József, Romhányi József
Főszerepben: Kern András, Pogány Judit
Zene: ifjabb Johann Strauss melódiáit a Magyar Állami Népi Együttes játssza Daróci Bárdos Tamás vezényletével
Operatőr(ök): Henrik Irén, Losonczy Árpád
Időtartam: 77 perc
Nyelv: magyar

Forrás: Wikpédia

Képek