A hercegnő és a kobold

A hercegnő és a kobold (angol címe The Princess and the Goblin; 1993) Gémes József egész estés (kb. 78 perces), angol–japán–magyar koprodukcióban készült rajzfilmje.

Rövid cselekmény

Angelika, a fiatal hercegnő egy délután eltéved az erdőben, magára hagyva Dadusát. Az erdő sötét, ismeretlen részében furcsa, ijesztő teremtmények veszik körül, azonban Kófic, a bányászfiú dalával elriasztja őket. Angelika így békében hazatérhetett.

A fiú apjával dolgozik a kőbányában, és nem sokkal ezután beszakad alatta egy járat. Egy kiterjedt barlangrendszerbe kerül. Ebben a fénytől elzárt világban élnek a gonosz koboldok, akik hajdan emberek voltak, de elvetemültségük miatt a föld alá űzték őket. Amellett, hogy nem viselik el a zenét, csak egy gyenge pontjuk van: egyetlen ujjba összeforrt lábuk. Sziklakemény bőrükön fegyver nem hatolhat át. Ráadásul a koboldok most a bánya elárasztására készülnek, sőt bosszúhadjáratot akarnak indítani az emberek ellen. A főszervező a kőcipős koboldkirálynő és fia, Varangy herceg, míg az öreg koboldkirály leginkább náthájával van elfoglalva. Kófic elhatározza, hogy miután értesíti szüleit, kikémleli a koboldok tervét. Miután megtudja, hogy Varangy az emberek királya akar lenni, úgy, hogy feleségül veszi Angelikát, balszerencséjére fogságba esik, azonban éneklésével távol tudja tartani magától a gonosz lényeket.

Eközben Angelika hazakerülve a vár egyik eldugott padlásszobájában tündöklő jelenséggel találkozik: a fehér hajú hölgy a királylány üknagymamájaként mutatja be magát, és ad a kislánynak egy varázslatos, láthatatlan fonalat. Az üknagyanyát ugyan senki sem látta, és a koboldokban sem hisz senki, de a jószívű király hallgat kislányára, és őrséget állíttat. Angelika a csodálatos fonalat követve elindul, és a barlangba jut, ahol Kóficot őrzik.

A fonal mentén sikerül kijutniuk, és értesíteniük a királyt. A kimerült, sebesült Kófic eleinte nem hisz a királylány titokzatos üknagymamájában, de miután megjelenik neki a pihenőhelyén, és meggyógyítja, újult erővel száll csatába a vár alatt alagutat ásó koboldok ellen. Ellenük a megkettőzött őrség is tehetetlen mindaddig, amíg Kófic meg nem tanítja őket a dal és a lábra célzás módszereire. Végül a csúf hordát sikerül elűzni, ők azonban elárasztják a várat. A tervük balul üt ki, ugyanis a felduzzasztott barlangi tó vize elsősorban őket sodorja kidőlt várfalon át a mélybe.

A történet végén minden jóra fordul: az Angelikát rabul ejtő Varangy is lehull a szédítő magasságból, Angelika és Kófic kibékül, a vár kiszárad, és mind a királyi, mind a bányászcsalád boldog dalolásban egyesül.

A szereplők hangjai

• Somlai Edina – Angelika hercegnő
• Minárovits Péter – Kófic
• Győri Ilona – a dadus
• Avar István – a király
• Kállay Ilona - Angelika üknagymamája
• Schubert Éva – a koboldok királnyéja
• Kautzky József – a koboldok királya
• Bezerédy Zoltán – Varangy herceg
• Kránitz Lajos – kobold
• Pathó István – kobold
• Perlaki István – Kófic apja

Forrás:Wikipédia