A fekete város

„Lőcse városában villámként híre futott a nevezetes vadászatnak, melyet késő emberöltők is akként emlegettek, hogy elesett benne: egy szarvas, egy kutya, egy nyúl és egy bíró.”

A fekete város Mikszáth Kálmán író utolsó nagy regénye. 15 fejezetből áll melyek esetenként különleges „elbeszélő címet” viselnek, mint rögtön az első: „Némely előzmények és részletek, melyeket okvetlenül szükséges tudni”. (A fejetzetcímekért és további idézetekért lásd a magyar Wikidézet idevágó cikkét.) A nagysikerű művet meg is filmesítették 1971-ben.

Keletkezése

Először a Vasárnapi Újság nevű sajtótermék közölte folytatásokban, 1908 és 1910 között. Néhány hónappal a halála előtt fejezte be. Mire az alkotás könyv alakban is megjelent (1911-ben), az író már nem élt. Mikszáth a témát Görgey Istvánnak „A Görgey-nemzetség története” című tanulmányában találta, de sokat jelentett az író számára szombat esti asztaltársasága, amelynek Görgey Istvánon kívül Takáts Sándor történész is tagja volt. Takáts így idézte fel ezeket az estéket:A regény folyóiratbeli megjelenése után Mikszáth így vallott művéről:

Cselekmény

A nagy múltú nemesi családból származó Görgey Pál alispán és Lőcse város bírája kutya-macska barátságban vannak. Egy újévi vadászaton a két földbirtok határán összetalálkozik kettejük vadászcsapata. Ugyanazt a szarvast hajtják, de a szász uraknak kedvezett a szerencse: az állat átmenekült az ő területükre és könnyedén meglőhették. Görgey felismerte a bírót, akivel haragot tartott és épp meg akart fordulni, mikor kutyája Fityke a befagyott Durst patak árkából egy hatalmas tapsifülest ugrasztott ki és utána iramodott a lőcseiek területére. Görgey haragosan füttyentett a vizslának, de az föl se vette. A következő pillanatban két puska dörrent el egyszerre, a bíró (akarva-akaratlan, ez nem derül ki) a kutyát, a fertálymestere ellenben a nyulat terítette le. Görgey erre elsápadt, lekapta a válláról a fegyvert és megcélozta a lőcsei bírót.

Görgey hátat fordított és elhagyta a helyszínt, a szászok pedig tanakodni kezdtek, mitévők legyenek. Azonban, se nem eredtek az alispán után, se segítségért nem siettek a sebesült bíró számára, hanem megragadták őt, és a testtel elkezdtek rohanni az alispáni földek felé. Amerre csak jártak véres nyomot hagytak maguk után a havon, míg a bíró végképp ki nem lehelte a lelkét. Majd kinyilvánították, hogy a vérrel elkerített terület Lőcse város vérrel szerzett területévé változott.  Ezt egy Károly Róbert idejéből származó szupplikációra alapozva.

A fejét vesztett városi szenátus, mindezen felül bosszút is esküszik: a megboldogult bíró egyik kezét bebalzsamozzák, hogy majd csak akkor temessék a test mellé, mikor kivégezték Görgeyt. Elkezdődnek a különféle cselfogások, hogy az alispánt Lőcse városába hozva furfanggal, vagy erőszakkal bíróság elé állíthassák. A földszerzők közül választott új bírónak, Nustkorb úrnak, nemcsak a rá váró szereppel kell megbirkóznia, hanem azzal a nem is légből kapott váddal, hogy valójában közös tettükkel ő maga ölte meg az előző bírót, mindezek mellett Görgey sem könnyű ellenfél. Hogy megvédje egyetlen örökösét: Rozálit a szász furfangtól, álnéven Lőcsébe viteti egy nevelőintézetbe, mondván, hogy éppen ott nem fogja senki sem keresni. Rozáli az úton találkozik a hazahívott, eddig idegenben tanuló, fiatal jövőbeni lőcsei szenátorral, Fabrícius Antallal és egymásba szeretnek. Az eddig a világtól elzárva nevelkedett lány sokáig nem érti a történteket, de a falak mögé kerülve minden világossá válik számára.

Eközben zajlik a magyar-osztrák viszály, felfogásban, pártállásban és életvitelben csakúgy szemben áll egymással nemes és városi polgár. Mikszáth remekbeszabott és részletekbe menő képet fest a kor viszonyairól, egy szász város belső berendezkedésétől kezdve-, amely még az öltözködést is szabályozta- a magyar nemesek öntörvényű életmódjáig. Szerepeltet történelmi személyeket, mint Thököly Imre és Esze Tamás. Olvasó a sokszor humoros, időnként tragédiába váltó kalandokon át szívébe zárja a heves természetű, világszép felesége halála miatt megkeseredett Görgey Pált. Isteni igazságszolgáltatásként mutatja be Nustkorb egész várost sokkoló végzetét, mikor a szász úrra rádől a vadászaton elhunyt bíró szobra.

A cselekményt a mellékszereplők tevékenysége is céltudatosan hajtja előre, szerepük van az elsőre pusztán szórakoztató mellékszálaknak is, mint a szélhámos Bibók nemes, Ljubomirsky lengyel sztratoszta, vagy Quendel úr, az agyafúrt kereskedő története, akinek határtalan népszerűtlensége nélkül például nem választották volna meg az ifjú Fabriciust bírónak.

Bár a regény végén Görgey sorsa beteljesül, az író nem varrja el teljesen a szálakat, nyitott kérdés marad Görgey leánykájának Rozálinak Fabriciushoz fűződő viszonzott, de immár bizonyára beteljesedhetetlen szerelme..

A film

A nagysikerű művet meg is filmesítették 1971-ben. Az alkotás színes, 100 perces, műfaját tekintve kalandfilm. A felvételek nagy része eredeti helyszíneken - tehát Lőcsén, a Szepességben, Besztercebányán, Pozsonyban, Tapolcsányban és Telcsen készült. A többszálú cselekmény a XVIII. század előestéjén kezdődik. Görgey Pál, Szepes vármegye alispánja, a korán elözvegyült, magányos dúvad bolydult lélekkel, komor hangulatban várja a új esztendőt, miközben Lőcse város vígassággal köszönti a születő századot. A szilveszteri ólomöntés azonban a városatyák mulatságát is baljós jövendöléssel zavarja meg. A másnapi, újévi vadászat pedig csakugyan tragikusan végződik. S így indul el a hosszú háborúság: az alispán a nemes vármegye tekintélyéért, később puszta életéért harcol, a lőcsei polgárok a szász kiváltságokért, a város érdekeiért szállnak síkra. Az áldatlan viszály annyira elvakítja az önös célokért marakodókat, hogy meg sem látják a Rákóczi-szabadságharc fényét.

Szereplők

• Bessenyei Ferenc (Görgey Pál)
• Bitskey Tibor (Görgey János)
• Kállay Ilona (Görgey Jánosné)
• Benkő Péter (Ifj. Görgey)
• Szirtes Ádám (Preszton)
• Máthé Erzsi (Marjákné)
• Kiss Manyi (Köstler Matild)
• Pécsi Sándor (Quendel)
• Avar István (Bibók)
• Egri István (Kramler)
• Némethy Ferenc (Nustkorb)
• Kovács Károly (Mostel)
• Páger Antal (Bibók Vince)
• Venczel Vera (Rozáli)
• Nagy Gábor (Fabricius)

(Az 1988-as, a Szépirodalom Könyvkiadó publikálta kötet borítóját már a film egyes jelenetei illusztrálták. A fedlapon az a pillanat látható, mikor az ifjú Fabricius bíró, feketébe öltözve eltöri a csapdába ejtett Görgey életét jelképező pálcát, amivel meghozza a halálos ítéletet; a hátlapon Görgey Pál mellképe (Szépirodalom könyvkiadó Budapest 1988)

Képek