A tanú

A tanú egy 1969-ben készült magyar filmszatíra Bacsó Péter rendezésében. A film elkészülte után azonnal betiltották. 10 évig „dobozban pihent”, és 10 év eltelte után is csak azért mutathatták be, mert külföldön a „Betiltott filmek Fesztiváljára” készültek. A Tanú évek alatt kultuszfilmmé érett. Vetítésekor hosszú sorok kígyóztak azon kevés mozi pénztárai előtt, ahol műsorra tűzték. A folytatása 1994-ben készült el Megint tanú címmel.

A történet

1950-ben vagyunk. A főhős Pelikán József, a jámbor dunai gátőr, aki egyedül neveli gyerekeit. A film elején Pelikán nem tud húst venni gyermekeinek, és ezért otthon bejelenti: "Dezsőnek meg kell halnia" (vagyis titokban le kell vágniuk a pincében nevelt egyetlen disznajukat). A terv meg is van: mialatt a Pelikán-gyerekekből álló őrs énekpróbát tart (Ej, haj száll az ének…), a pincében az apa levágja Dezsőt, és a dal hangja elnyomja a disznó visítását. Mire megérkezik az ÁVO, szerencsére minden rendben lezajlik.

Másnap a folyóparton Pelikán találkozik egy régi illegális kommunista elvtársával, Dániel Zoltánnal, aki most már miniszter, és éppen orvhorgászik. Sajnos a miniszter a vízbe esik, ám Pelikán kimenti, majd hazaviszi. Otthon egy „komoly, névtelen, géppel írott feljelentés” miatt ismét ott az ÁVO. Miközben a miniszter magyarázza, hogy miért is hagyják békén Pelikánt, mindent elront és felfedi a feketevágás titkát.

Pelikán börtönbe kerül, és itt találkozik Gulyással, aki még '44-ben kiverte két fogát. Majdnem összeverekednek, amikor belép egy letartózatott plébános. Nem sokkal ezután Pelikánt meglátogatja a lánya is („A statuálás a legfontosabb!”), majd végül titokzatos módon hazakerül. Találkozik Csetnekyvel is (aki már '42-ben is feljelentette). Pelikán megpróbálja felkeresni barátját a minisztériumban, ahol azonban már nem ismerik Dánielt, s azt sem tudják, ki a miniszter.

Egyik este érte jön „egy nagy, fekete autó” és az elviszi Virág elvtárshoz. Aki megvendégeli és elmondja neki, hogy „a nemzetközi helyzet fokozódik” meg, hogy „az osztályharc élesedik” és, hogy „az élet nem habostorta”. Továbbá megbízza, hogy legyen a Fedett Uszoda igazgatója. És megnyugtatja, hogy „egyszer majd kérünk magától valamit…”

Másnap Pelikán fagyizni viszi a gyerekeit. Mikor visszaérnek a házukhoz, ott már várja őket a látogatóba érkezett Virág elvtárs és az ő „két fia”, akik szintén ávósok. A sült krumplis vacsora közben egy szétdurrantott zacskó miatt az ávósok szétlövik az összes befőttet.

Pelikán munkába áll mint uszodaigazgató. Amikor az uszodához ér, iszonyú sort lát. Kérdi a jegyszedőtől, hogy miért nem engedi be az embereket. A jegyszedő elmondja, hogy egy elvtárs úszik odabent. Pelikán erre bemegy, és megnézi mi van bent. Nem ismeri fel Bástya elvtársat, a legfőbb vezetőt, és mindenkit beenged. A tömeg örömében a medencébe ugrál, de ezzel tönkreteszik Bástya elvtárs nyugalmát. Az ávós testőrök „kimentik” Bástya elvtársat a forgatagból. Pelikán ismét börtönbe kerül.

A börtönben újra találkozik a plébánossal és Gulyással. Viszont ismét hazajut. Majd este megint elviszi a „nagy, fekete autó” Virág elvtárshoz, aki elmondja neki (miközben lehordja titkárnőjét, akinek kurta szoknyája van: „a szexualitást hagyjuk a hanyatló nyugat ópiumának”), hogy Bástya elvtárs megbocsátott, és az egész a jegyszedő hibája („A jegyszedőt internáltuk…”). Ezután kinevezi Pelikánt az Angolpark igazgatójává. „De miért pont Angolpark? Miért nem Vidámpark?” – kérdi Pelikán. „Angolpark!? Hogy az angol imperialista világbirodalom a markába röhögjön! Nem!!! Vidámpark… ez kell a dolgozóknak.” – helyesel lelkesen Virág elvtárs.

Pelikán pedig teljesen átszervezi a Vidámparkot. Nincs többé Szellemvasút… helyette lesz a SZOCIALISTA SZELLEM VASÚTJA! Amikor Bástya elvtárs – aki úgy néz ki, mint egy szovjet tábornok – végigutazik a Szocialista Szellem Vasútján, annyira megijed, hogy elájul, ezért Pelikán ismét a börtönbe kerül, ahonnan megint Virág elvtárs hozza ki.

Új munkaköre a Narancskutató Intézet vezetése lesz. Amikor Bástya elvtárs az Intézetbe látogat, az ünnepség előtt Pelikán gyermekei megeszik a termést, az egyetlen érett narancsot. Virág elvtárs ekkor egy citromot csúsztat Pelikánnak, s ezt szolgálják fel Bástya elvtársnak. „Mi ez?” – kérdi Bástya elvtárs csodálkozva. „Narancs. Magyar narancs. Kicsit sárga, kicsit savanyú, de a miénk.” – feleli Pelikán. Ezután jutalmul este közösen megnézik a Csárdáskirálynőt.

Virág elvtárs pedig kér valamit. Pelikánt megkínálja mignon-nal, és elmondja, hogy azt szeretnék, ő legyen a koronatanú a Dániel Zoltán miniszter elleni koncepciós perben, akit kémkedéssel vádolnak. „Dániel mindent bevallott” – mondja Virág elvtárs. „Mindent?” – kérdi Pelikán. „Mindent.” – ismétli nyomatékkal Virág. Pelikánnak összezavarodik a valóság és a kitaláció, de végül a párt szava lesz az erősebb. „Az a gyanús, ami nem gyanús.” – ismételgeti.

Pelikánt elkezdik felkészíteni a perre. Felöltöztetik, betanítják neki a szöveget. Akkor is a szöveget mormolja, amikor az elhanyagolt gát átszakad, és mindent elönt a Duna. „Itt valami nem stimmel.” – eszmél fel.

Végül Pelikán mindent elront a tárgyaláson, és az igazat vallja, ezért ismét évekre börtönbe kerül. Viszont a börtönben eltöltött évek alatt minden megváltozott, és elkezdődtek a puha diktatúra évei, emiatt nem akasztják föl („– Hát gratulálok magát rehabilitálni fogják. – Inkább tessék akasztani.”), s ezek után hazajut. A film végén pár év múlva a tömött 6-os villamoson újra találkozik az azóta mellőzött Virág elvtárssal.

A film záró idézete: "Miért halad így a történelem?

Szereplők

• Pelikán József – Kállai Ferenc
• Virág Árpád – Őze Lajos
• Bástya elvtárs – Both Béla
• Dániel Zoltán miniszter – Fábri Zoltán
• Pelikán lánya – Monori Lili
• Gulyás Elemér – Bicskey Károly
• Ávós – Kézdy György
• Vasutas – Horváth József
• Operettszínész – Rátonyi Róbert
• Börtönigazgató – Györffy György
• Miniszteri titkárnő – Rákosi Mária
• Csetneki - Kátay Endre

Érdekességek

• Egy kivágott jelenetben Pelikán súlyos kételyei miatt meglátogatta Dániel Zoltánt a börtönben, azonban Dánielt addigra már megtörték.
• Az egyik ávósnak be volt kötve forgatás közben a szeme, de ez nem volt a forgatókönyv része, csak véletlenül forgatás közben megsebesült.
• Ez volt Both Béla első filmbeli szerepe.
• Dániel Zoltán alakja utalás Rajk Lászlóra.
• Virág elvtárs az ÁVH-vezér Péter Gábor megtestesítője.
• Azért a Csárdáskirálynő c. operettet választották a filmbe, mert ez volt Rákosi Mátyás kedvence.
• Az összes börtönjelenetet egy gyártelepen forgatták.
• Az állami ítéletvégrehajtó, doktor Kotász neve egy focistától származik.

Forrás:Wikipédia