Dögkeselyű (film)
Dögkeselyű |
|
részlet a filmből |
Rendező |
András Ferenc |
Forgatókönyvíró |
András Ferenc |
Főszerepben |
Cserhalmi György |
Zene |
Vukán György |
Operatőr |
Ragályi Elemér |
Gyártás |
Gyártó |
Dialóg Stúdió |
Vágó |
Morell Mihály |
Nyelv |
magyar |
Külső hivatkozások |
IMDb-adatlap
PORT.hu-adatlap
|
A Dögkeselyű András Ferenc (Veri az ördög a feleségét, A Nagy Generáció) 1982-ben rendezett, Munkácsi Miklós novellája alapján készült filmje, amely mérföldkövet jelentett a magyar filmtörténetben, s melynek sikerült megújítania vagy inkább megteremtenie a magyar bűnügyi film műfaját, elkerülve mind a hazai klisék legtöbbjét (szocialista szabotázskrimi), mind a nyugatiakat (a James Bond-filmek igen rossz képregényekre emlékeztető „maximum akció, no mondanivaló”-féle nihilizmusát), de megtartva mindkét filmtípus erényeit.
Történet
Az akciós-krimis elemek, a bűntény, a nyomozás, a rendkívül ötletes kaszkadőrjelenetek, autós üldözés stb. ellenére azonban a Dögkeselyű valójában nem, vagy legalábbis nem csak krimi, hanem egy keserű társadalomszatíra, középpontjában az elvei (törvény, jogbiztonság, igazság, becsület stb.) mellett a végsőkig, akár a pusztulásig is kitartó, harcát egyre magányosabban folytató Simon Józseffel, a diplomás taxisofőrrel (akit Cserhalmi György formál meg kitűnően), aki paradox módon ezekért az elvekért kénytelen a bűn ellen bűnnel harcolni, hogy a két idős „hölgy” – profi tolvajok mindketten – által a taxijából ellopott fizetését visszaszerezze, vagy legalábbis megbüntesse a tolvajokat. A filmet az akkori időkben olyan sötét hangulatúnak tartották, hogy több szocialista országban bizonyos jelenetei (elsősorban a legvége) nélkül engedték csak levetíteni.
A film itthon és külföldön is egyaránt közönségsikert aratott, szerte a világon megtöltötte a mozik előadótermeit, és díjra is jelölték (Arany Medve). A mű az akkor már talán lassú haldoklásnak induló magyar filmgyártás egyik nagy fellángolásának tekinthető, amelyen a nyolcvanas években csak a magyar vígjáték műfaja tudott túllépni, a magyar bűnügyi-akciófilm műfaját azonban azóta sem sikerült újjáteremteni. (Olyan feledhetőnek tekinthető, és a hollywoodi klisék szolgai másolását végző próbálkozások ellenére, mint a kilencvenes évek végén készült Európa Expressz vagy Rosszfiúk).
Forrás:Wikipédia |