A tizedes meg a többiek
„A tizedes”: Sinkovits Imre
Rendező	Keleti Márton
Producer	Óvári Lajos
Forgatókönyvíró	Dobozy Imre Szász Péter
Főszerepben	Sinkovits Imre Darvas Iván Major Tamás
Zene	Sárközy István
Operatőr	Pásztor István
Jelmeztervező	Katona Piroska
Díszlettervező	Duba László
Gyártás
Gyártó	MAFILM 3. Játékfilmstúdió
Vágó	Morell Mihály
Gyártásvezető	Óvári Lajos
Hangmérnök	Erdélyi Gábor
Ország	Magyarország
Nyelv	magyar
Időtartam	111 perc
Forgalmazás
Bemutató	1965. április 15.
Külső hivatkozások
IMDb-adatlap PORT.hu-adatlap

Hadifogságban a társaság

A tizedes meg a többiek egy 1965-ben készített magyar, fekete-fehér vígjáték film.

A II. világháború utolsó heteiben Molnár tizedes a zászlóalja gránátokba rejtett zsoldjával a maga részéről befejezettnek nyilvánítja a háborút. Egy, Albert nevű inasra bízott kastélyban talál menedéket, ahol már több sorstársa bujkál. Itt átveszi a parancsnokságot és kiosztja a feladatokat mindenkinek, a különféle lehetőségeket számba véve. Ha kell, honvédek és együttműködnek a nyilasokkal, ha kell szovjet katonát mentenek meg. Veszélyes kalandok, bámulatos helyzetek és megoldások, hiába kerülik a németeket és a szovjeteket is.

Szereplők

Történet

A történet a II. Világháború végén játszódik, mikor is Molnár Ferenc tizedes a motorkerékpárával és papírjával, miszerint ő a 4. határvadász ezredet keresi (amit egyébként körülfogták Budán, de ezt nem tudják a felettesek a háború zajában) robog a frontvonalak közt, így próbálva megszökni az ellopott zsoldpénzekkel. A motorja tönkremegy, ezért be kell állnia egy autószerelő műhelybe, amikor is egy náci tiszttel egy pillanatra összeszólalkozik, és a javítás után az inast elvinné haza. De útközben átirányítják egy tóparti kastélyba, hogy jelentkezzen egy rohamegységnél. De mire odaér, már épp indulnak el ők is. Bemennek az üresnek hitt kastélyba, ahol is Kovács Dezső, azaz Albert, az inas tevékenykedik. Kiderül azonban, hogy nem csak ő, hanem Gálfy Eduárd zászlós, valamint Gáspár Imre és Fekete György közlegények is. Berendeznek elterelésképpen egy parancsnokságot a kastélyban. Amikor hoznak egy elfogott munkaszolgálatos szökevényt, Szijjártó Istvánt, beavatják és náluk marad. Mivel élelmük fogytán van, Szijjártó javaslatára lenéznek egy parasztcsaládhoz, ahol korábban bujkált, hogy élelmet vegyenek. Elindulnak, orosz katonáknak nézik és megijednek a tehenektől. De a családot azóta megszállták a németek és épp a házat fosztják ki. Molnár és Szijjártó elhitetik velük, hogy itt vannak az oroszok, és a többiekkel együtt lövöldöznek a levegőbe. Amikor a német főtiszt kompótot enne, és beküldi Gutnacht tisztet a spájzba érte, Gutnacht kifele észrevesz bent egy bujkáló oroszt, ijedten kifut, és elmondja a főtisztet, akik így azonnal elhagyják a házat. A család hálás a segítségért, de Molnár ezért minden élelmiszerük felét elviszi. A megérkező társaik, akik az oroszokat imitálták, csodálkozva kérdezik, hogy érte el a tizedes, hogy a nácik elmenekültek. Molnár leutánozza a németek cselekvéseit, és mikor leírja Gutnacht tettét, a spájzból kijövet, rádöbben, hogy tényleg van egy orosz a spájzban. Megnézik a Grísa nevű tizedest, aki sebesült és ezért nem tud elmenekülni, hiába ajánlják fel neki. Eszükbe jut, hogy Grísa jól jöhet még, ha jönnek az oroszok a kastélyhoz. Visszafele menet látják, hogy a kastélyt elfoglalták a nyilasok, erre kiadják magukat kémelhárítóknak, akik elfogtak egy szovjet futárt. Erre a nyilasok elmennek. Molnár sikeresen megműti Grísát, és utána közösen megvacsoráznak. Hirtelen golyóropogást hallanak, és Albert közli velük, hogy az oroszok itt vannak. Átöltöznek és Grísa köré gyűlnek, mint szovjetbarátok. Ám Albert pontosít, hogy a németek vannak itt, az előbb tévedett. Már nem tudnak átöltözni, ezért inkább a kastély titkos folyosóin bújnak el. Miután a német katonák felfedezik a vacsora maradékát, felhívják a korábban megismert főtisztet, de addig eltakarítják az asztalokat, így a németek elkezdenek kivonulni, de útközben riadót fújnak és ellenőrzik a szobákat, és megtalálják az elrejtett élelmiszereket is. Elkezdenek enni, de közben Gutnacht véletlenül felfedezi a titkos szobát és szól a a főtisztnek, hogy az oroszok a falak mögött vannak. Közben Molnár a csapat egy részével elmennek a házból, de addig is otthagyják Eduárdot és Albertet, akik kiadják magukat bátor magyar civileknek, akik nem menekülnek az oroszok elől. A németek elmennek a házból. Ezután Albert elküldi a gyógyult Grísát, hadd meneküljön. Közben Molnár ellop egy orosz motorkerékpárt és azzal hazaviszi a autósinast. De ott épp erőszakosan gyűjtik be a fiatalokat. Elkergetik a begyűjtő tisztet, majd továbbmenve meglátva a rossz gépjárműveket és elmondja Molnár Szijjártónak, hogy a terve az, hogy ezeket a kocsikat majd begyűjti és kijavítja és így lesz módosabb ember a háború után. De közben eléri őket az orosz előrenyomulás kilövik a motort. Itt elválnak, Molnár odaadja a papírjait Szijjártónak, hogy azzal tudjon menekülni, és többet nem is kívánnak visszatérni a kastélyba. Eközben a kastélyt elfoglalják a nyilasok újra és felfedezik, hogy Eduárdék szökött katonák és elzárják őket. De Molnár mégis visszamegy, és gyanútlanul besétál az épületbe, amikor megtudja, hogy mi történt, elmondja kicsoda, és a nyilas tiszt be is venné magukhoz. Elküldik enni, de közbe megjön Szíjjártó is, aki szintén Molnár tizedesként mutatkozik be. Lebuknak, kiderül, hogy ellopták a zsoldpénztárt és azok gránátokban van elrejtve, erre ki akarják végezni őket. Előtte szégyenítésképp, Szíjjártónak el kell dobálnia a gránátokat, de van köztük működő is, amit felrobbantva elmenekülnek, de elfogják őket az oroszok. Előadják, hogy ők partizánok és megmentettek egy Grísa nevű közlegényt. Előhívják a tábor Grísáit, de nincs köztük az övék. De Szíjjártó elmegy a szovjet vezetőkhöz, mert megtalálják azt a katonát, akitől átvették Szíjjártót, mint kommunista foglyot, így bizonyíthatják, hogy tényleg partizánok. Ki is derül a tény, de csak úgy mehetnek el, ha partizánok lesznek valóban és folytatják a háborút. Molnár ezt nem akarja, és inkább megszökne, de szerencséjére és pechjére, észreveszi őket egy orosz katona, aki pont Grísa. Így bizonyítva magukat elengedik őket, de ha vállalják, megbíznák őket egy feladattal. Molnáron kívül mindenki elvállalja, de ő csak egy elismerést és pecsétet kér, hogy hadd menjen. Az oroszok vonulása alatt történik a búcsúzás, aztán az újdonsült partizánok elindulnak, Molnár meg az ellentétes irányba gyalogol, de percekkel később megfordul és elkezd rohanni utánuk, hogy hadd menjen mégis, miközben azt kiabálja: Hát itt hagynátok az eszeteket???

Filmtörténeti jelentősége

A sok szovjet "háborús hőseposz" (Például:Ballada a katonáról, A jégmezők lovagja) után felüdülést jelentett egy "háború alulnézetből" típusú film, ahol a főhősök csetlő-botló kisemberek, akik nevetni is tudnak a háború okozta visszásságokon, akiknek a hősiessége is hiábavaló (lásd a filmrészlet elejét). A filmben elhangzó „Az oroszok már a spájzban vannak!” mondat szállóigévé vált.

Hasonló amerikai film a Kelly hősei, ami jóval később készült.

Díjak, jutalmak

A Magyar Filmszemle első, 1966-os díjkiosztóján 3 díjat is elnyert a film. A legjobb színészi tehetségért Sinkovits Imrének, a legjobb rendezésért Keleti Mártonnak, és a Szemle fődíját is a film kapta meg.

1969-ben a filmet magyar filmrendezők és kritikusok beválasztották a 12 legjobb magyar film 1948 és 1968 között egyikének (Budapest 12).

Híres idézetek

• Az oroszok már a spájzban vannak.
• Grísa, azt a moszkvai nénikédet!
• A tizedes úr gondolkodott.
• Mi megadni sem tudjuk magunkat...
• Itt hagynátok az eszeteket?

Forrás:Wikipédia