Örvény |
Műfaj |
dokumentumfilm |
Rendező |
Szekeres Csaba |
Társrendező |
John Oates |
Operatőr |
Szekeres Csaba |
Hang |
Zalányi László |
Producer |
Sándor Pál |
Koproducer |
John Oates |
Szerkesztette |
Gáspár Judit |
Gyártás |
Gyártó |
Hunnia Filmstúdió
The Open University / UK |
Vágó |
Kiss Sándor |
Nyelv |
magyar |
Időtartam |
72 perc |
Külső hivatkozások |
Port.hu-adatlap
Filmunió-adatlap |
Történet
Ott álltunk egy düledező épület előtt. Ő arra gondolt, hogy ez a ház elég ok arra, hogy a gyámügy ne vegye el tőle a gyerekeket, én pedig arra, hogy ez az épület lesz az utolsó csepp a pohárban, amiért mind a hat gyerek állami gondozásba kerül. Az öt éves Lívia és a két éves Armandó csüggött rajta; a fiú a karján, a lány a lábánál. Erzsike rajtuk kívül még kilenc gyereknek adott életet, közülük kettő már "kirepült", nagykorúak. A két ragaszkodó kicsi szinte teljesen pucér volt. Az anyjuk is állami gondozásból jött, és lehet, hogy Lívia és Armandó is odatartanak. Az örvény beszippantja az embert, könnyen visszarántja a következő életeket is oda, ahonnan a régiek indultak.
A több mint hat hónapon át zajló, állandó jelenlétre épülő forgatás olyan emberek és gyerekek életét követte nyomon, akiknek sorsát a munkanélküliség, az éhezés, az uzsora-kamat pecsételi meg.
A film a szegénység problémáját sorsokon és történeteken keresztül ábrázolja, törekszik arra, hogy a személyes és emberközeli pillanatokat tudja hitelesen közvetíteni. Nem ítélkezik, nem keres felelősöket, egyszerűen csak jelen van. Az "Örvény" című egészestés dokumentumfilm megpróbált a bizalom és a személyes odafordulás filmjévé válni. Egy dolog nagyon fontossá vált a film üzenetei közül, hogy tudniillik alkalmunk legyen újragondolni a szegénységről szóló rosszul-jól működő sztereotípiáinkat. Hát legyen szemünk és fülünk az áthallásokra!
Forrás: Filmunio.hu; Port.hu
|